Szalkai-L?rincz Ágnes, az MTVSZ szakmai munkatársa és Vo Son Nam (Urbanum) közös írása az októberi fenntarthatósági tematikánk kapcsán.
By Szalkai-L?rincz Ágnes, Vo Son Nam
A globális energiaválság platóján a városi környezet energetikai fenntarthatósága messzemen?en nagyobb prioritássá n?tte ki magát az elmúlt hónapokban, tekintve, hogy a 2020. januári állapothoz viszonyítva Európa-szerte körülbelül 400%-os, Magyarországon 300%-os mérték? az energia-áremelkedés (Eurostat HCIP 2022). A megújuló energiaforrások és -hordozók mára nem csak a környezeti fenntarthatóság szempontjából biztosítanak vitathatatlan értékajánlatot, de társadalmi és gazdasági fenntarthatósági hasznot is képviselnek a városi környezet metabolizmusában.
Az urbanizmus különböz? léptékein belül ? lakástól közintézményekig ? az építészeti és épületgépészeti energetikai megoldások között megbújik a klímaadaptáció egyik leger?sebb mechanizmusa, az emberi együttm?ködés.
A Háztartási Megújuló Kiser?m?vek (HMKE) közül, a Magyarországon legelterjedtebb megújuló energiaforrásként, a napelemet nevezhetjük meg irányadónak. Egy önálló családi ház esetében a képlet igen egyszer?, azonban egy városi környezetben, a napelem rendszerek optimális m?ködtetése nincs egyenl? elosztásban. A napenergia hasznosítása egy igen komplex feladattá válik egy s?r?n beépített és egységes településképi követelményekkel, netalán m?emlék védelmi státusszal rendelkez? városi negyed változatos tet?tájolású és szerkezet? társasházai esetében. Erre a komplex feladatra nyújt megoldás az energiaközösség koncepciója.
Az ?energiaközösség? (az EU 2019/944 számú EU irányelv angol változatában; ?citizen energy community?, magyar fordításban ?helyi energiaközösség? szerepel) olyan jogi személy:
Amely önkéntes és nyitott részvételen alapul, és amelyet ténylegesen tagok vagy részvényesek irányítanak, [..] amelynek els?dleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem hogy tagjai vagy részvényesei, vagy a m?ködési területük számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi el?nyöket biztosítson. Az energiaközösség részt vehet energiatermelésben, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztásban, energiaellátásban, energiafogyasztásban, aggregálásban, energiatárolásban vagy az energiahatékonysági szolgáltatásokban, illetve az elektromos járm?vek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban, továbbá egyéb energetikai szolgáltatásokat is nyújthat tagjai vagy részvényesei számára.
Részletesebben lásd energiaklub.hu.
Az Urbanum felkérésére a Magyar Természetvéd?k Szövetségének szakért?je, Szalkai-L?ricz Ágnes megvilágításával nyerünk betekintést a m?emlékvédelem alatt álló, városi környezetben létesíthet? napelem-rendszerek, és azontúl is az energiaközösségek jelenlegi helyzetébe és jöv?képébe:
El?rebocsátom, hogy az alábbi írás nem építész tollából születik, hanem egy közösségi energiával foglalkozó természetvéd?éb?l, ezért többször a téma iránt érzett szenvedély és elkötelez?dés vezet, semmint az építész szakma és a jelenleg érvényben lév? szabályozások kritikája. El?re kell bocsátanom azt is, hogy a cikk megírásakor még egyetlen bejegyzett energiaközösség sincs Magyarországon, azonban több szervezet áll el?készítési stádiumban.
Amikor hat évvel ezel?tt elkezdtem foglalkozni az energiaközösségek témájával, legel?ször a közösségi el?nyök ragadták meg a figyelmemet: az egyéni, a saját, az önálló, elszigetelt megoldások helyett végre közösen, együtt, egymásért tehetünk; közösen akarunk gondoskodni a saját áramellátásunkról, és együtt akarunk létrehozni valamit, aminek az el?nyeit is közösen élvezhetjük. Az, hogy ehhez napelemtáblák vagy kábelek, villanyórák és tartószerkezetek tartoznak, hogy figyelembe kell venni egy épület tájolását és (adott esetben elöregedett) villamos hálózatát, az másodlagos volt. Azokon ugyanis ? jó esetben ? lehet változtatni. Jobban motivált, hogy Magyarországon is kaphasson saját napelemes rendszert például egy óvoda, iskola a szül?i közösség adományából, amivel jócskán lecsökkenthet? az áramszámlája. Vagy egy társasház lakói úgy tudjanak beruházni egy napelem-rendszerrel kombinált f?téskorszer?sítésbe; amivel mindenki nyer. Vagy egy családi házas övezetben, ahol én is lakom, a kevésbé jó adottságú épületek összekapcsolódhassanak a jó tájolásúakkal, és megoszthassák egymás között a napelem által megtermelt villamosenergiát.
Hat év alatt számos nemzetközi jó gyakorlatot, m?köd? energiaközösséget láttam, Spanyolországtól Németországig és Ausztriáig sok izgalmas szervezetet figyelhettem meg, s ezalatt világossá vált számomra, hogy az energiaközösségek létrehozásában a technikai megoldások mellett komoly kihívást jelentenek a helyi településképi rendeletek és a m?emléki védettség is, és mire eljutunk (ha egyáltalán eljutunk) a kivitelezésig, addig számos tervet és engedélyt kell benyújtanunk különböz? helyi, kerületi vagy megyei, f?városi hivatalhoz, ahol az érvényben lév? szabályok alapján jóváhagyják vagy elkaszálják a beruházásunkat. Tehát nem csak az épület villamos hálózatán és a tulajdonosok hozzájárulásán múlik a beruházás sikere, hanem az építési szabályokon is. Nem mindegy ugyanis, hogy e rendeletek alapján egyáltalán fölkerülhetnek-e a napelemek a tet?re, s ha igen, hová és hány darab, mit tehetnek a lapostet?s házak tulajdonosai és mit a nyeregtet?sök. Sok helyen az arculati kézikönyvekben is részletezik a megvalósítás szabályait, máshol azonban még csak meg sem említik.
A legmagasabb erej? jogszabály, az Épített környezet alakításáról és védelmér?l szóló törvény (röviden Építési törvény, Étv.) és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) kormányrendeletben nem található meg a napelem kifejezés, csupán a megújuló er?forrás, így a felhelyezési szabályok kapcsán a települések helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét is át kell tanulmányoznunk. Ez azonban településenként, Budapesten pedig kerületenként eltér?.
A Budapest Nappal hajtva projekt keretén belül dr. Gajdics Ágnes (EMLA Egyesület) A napelemek elterjedésének jogi és adminisztratív akadályai és a megoldás lehet?ségei Budapesten cím? munkaanyagában összegezte az eltér? kerületi szabályokat. Ebb?l az derül ki, hogy
?KÉSZ-ek egy részében nem található el?írás a napelemek elhelyezése kapcsán. Ebben az esetben azonban az OTÉK szabályai érvényesülnek, azaz valamennyi építési övezetben, illetve övezetben elhelyezhet? napelem, amely használata során az építési övezetben, övezetben az alaprendeltetésnek megfelel? használatot nem korlátozza vagy attól nem igényel védelmet.?
A kerületek ráadásul egymástól eltér? fogalmakat használnak, egyes esetekben még a napelem és napkollektor fogalmát is keverik. ?A napelem / napelempanel / napelemes cserép / napkollektor fogalmak egyértelm? meghatározása a jogszabály értelmez? rendelkezései között el?segítené a kerületi jogszabályok értelmezését, alkalmazását.?
?A legtöbb kerületi szabályozás a napelemek épületen való elhelyezésére fogalmaz meg követelményeket. Ezen belül a korlátozások és kötelezések több tárgy köré csoportosíthatók:
– homlokzaton vagy tet?n való elhelyezés;
– magas vagy lapos tet?n való elhelyezés;
– közterületr?l való láthatóság mértéke vagy kizártsága;
– rálátással és visszatükröz?déssel kapcsolatos korlátozások;
– a világörökségi, m?emlékvédelmi vagy helyi védelem alá tartozó ingatlanok látványvédelme;
– kerületi szempontból meghatározó területekre vonatkozó korlátozások;
– egyes létesítmények tet?zetének kötelez? hasznosítási módjára vonatkozó el?írások;
– eljárási szabályok (pl. településképi bejelentés, kötelez? konzultáció).
Több kerület is szabályozza az önállóan létesíthet? napelemek elhelyezését (egyes területeken kizárt, vagy kerti építményként létesíthet? általános jelleggel stb.). Jó példaként említhetjük, hogy a II. és a X. kerületi szabályok feltételként rögzítik, hogy a napelemek nem okozhatnak tükröz?dést. A II. kerület rendelete emellett azt is el?írja, hogy az e feltételnek való megfelelést a településképi eljárásban benyújtott dokumentációban igazolni szükséges.?
Az új építés? házakban és a családi házas övezetekben létrejöv? energiaközösségek lesznek tehát a legjobb helyzetben, Budapest akármelyik kerületében találhatók is, hiszen rájuk vonatkozóan nincs korlátozás a kerületi építési szabályzatokban. Az ? esetükben csupán az épületek tájolása, a villamosenergia hálózatok és a mér?órák mérete és állapota határolja be a lehet?ségeinket. Az energiaközösség létrehozása azért lenne el?nyös ezeken a területeken, mert ha több jó tájolású ingatlant kapcsolunk össze, akkor fogyasztóként bekapcsolhatunk néhány rossz adottságú ingatlant is, amely így a szolgáltató mellett a közösségt?l is vételezhetne a piaci árnál (jóval) kedvezményesebb árú villamosenergiát, jelent?sen lecsökkentve így az áramszámláját.
A kerületek bels? részeiben, a településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt ?rz? építészeti arculatát és szerkezetét ?rz? épületeinél azonban jóval nehezebb a dolgunk, hiszen itt érdekellentét áll fenn a m?emlékvédelem és az energiahatékonyság között. A m?emlékvédelem ? és a kerületi építési osztály ? azt szeretné, ha egy századel?s vagy még régebbi épület változatlan formában maradna fenn, az állagmegóvást és a felújításokat is úgy engedik elvégezni, hogy utána ugyanúgy nézzen ki az épület, mint eredeti állapotában. Ebbe viszont nem fér bele az, hogy 15-20 centis küls? h?szigetelés kerüljön a falakra vagy táblás napelem a tet?re. Még akkor sem, ha emiatt borzasztó energetikai besorolást kap az épület, vagy több százezer forint lesz a villany- vagy gázszámlája, és emiatt kérdésessé válik, hogy folytatható-e a benne m?köd? szolgáltatás vagy be kell zárni egy vagy több hónapra, vagy akár örökre.
Ez az a része a m?emlékvédelemnek, amit nem értek.
Miért fontosabb egy gipszstukkó vagy egy faragott gerendavég, egy tet? formája vagy a tet?cserepek látványa, ha mellette az épület fenntartása, egy intézmény m?ködése a tét?
Miért szám?zzük ezeket a modern eszközöket a bels? udvarokba, a kert felé néz? részre, miért tartunk fenn látszat-m?emlékeket, Patyomkin-falvakat? Miért csúnya egy napelem-rendszer, ha meg tudja termelni az elfogyasztott villamosenergia nagy részét, s ezáltal töredékét kellene fizetni a szolgáltatónak? Miért szebb az, ha napkövet?s napelemes virágok ?n?nek? helyette az udvarban?
Az ablakok-ajtók ma már legyárthatók energiatakarékos kivitelben, háromréteg? üvegezéssel, ugyanolyan stílusban, mint az eredeti. Igaz, jóval drágább, mint egy egyszer? m?anyag változat. De ha nem cserélik ki, a f?tésszámlában fizetünk ki folyamatosan sokkal többet, igaz, kisebb részletekben. A küls? h?szigetelésre felkerülhetnek a jellegzetes stukkók, díszít? elemek, a gerendavégek levághatók és betoldhatók, ma már mindenre van megoldás. A napelemek is felhelyezhet?k lennének, hiszen a tet? formáját nem változtatják meg, csak ?rátelepednek?, egy másik réteget visznek föl a cserepekre.
A teljes tiltás ? f?leg, ha az utcafronti rész tájolás szempontjából a legel?nyösebb tet?felület ? ilyen esetben szerintem legalábbis megfontolandó, felülvizsgálandó lenne. Ezzel szemben a napelemes tet?cserepek felhelyezését minden kerület megengedi, bár a technológia jelenleg még gyerekcip?ben jár, jóval nagyobb a hibalehet?ség és a veszteség, ráadásul másfélszer annyiba kerül, mint a táblás változat. De ilyet lehet, mert tet?cserép és nem tábla. S?t, van olyan kerület, amelyik azt is el?írja, hogy a tet?cserép színével egyez? legyen a napelemes cserép, noha az minden esetben fekete négyzetek sorát fogja jelenteni, akár cserép-sárga, akár fekete alapra dolgozzák rá ?ket.
A fenti megkötések ráadásul az egyedi ingatlanokra vonatkoznak. Képzeljük el azt, mekkora adminisztrációs terhet vesz magára az, aki egy vagy több ilyen védett épületet készülne bevonni egy energiaközösségbe! Ha egyetlen ingatlan napelemes rendszerének engedélyezése is hetekig elhúzódik, mennyi id?be telik majd egy utcányi épület energiaközösségbe vonásának engedélyezése és adminisztrációja? Ki fogja eldönteni, hogy mi maradhat meg kerületi hatáskörben és mir?l döntsön egy fellebbviteli hatóság, akár maga a Kormányhivatal? Ezekre a szabályozásokra is várnunk kell még, ahogy az energiaközösségek m?ködésének egyéb részleteinek kidolgozására is.
Az épületek állagmegóvása és az épített örökségünk védelme témakörének szempontjai közé viszont a jöv?ben érdemes lenne bevinni az energiahatékonyságot is, hiszen úgy ?rizhetjük meg funkciójában sokáig az épületeinket, ha minél kevésbé pazarló módon üzemeltetjük. Emiatt viszont lehet, hogy el kell viselnünk a tet?n a napelemtáblák vagy a kertben a h?szivattyú kültéri egységének látványát. Ha a Vatikánban, a londoni Clarence házban, a Millenárison vagy a Margitszigeti Palatinus strandon meg tudták oldani, bízom benne, hogy máshol is lehetséges lesz!
Urbanum ? A globális energiaválság hajnalán részesei lehetünk korunk egyik legel?remutatóbb megújuló-energia forradalmának. A városi m?emlékvédelem és építészeti hagyatékunk a nap végén jelent?s mértékben függ az épített környezetünk energetikai fenntarthatóságától. Így városi utcáink, épületeink és él?terünk megóvására, az energiaközösségekkel valósulhat meg az urbanizált energia-független jöv?.
