A digitális fordulat egyik kulcsmozzanata az volt, amikor a számítógép, aminek a történeti küldetése els? körben nem a virtuális valóságok alapanyagának létrehozása, hanem mindössze a számítási munka mechanizálása lett volna, elkezdett teresülni.
By Géza Kulcsár
Ez persze elkerülhetetlen volt, tekintve, hogy a szimuláció (amire ugye a számítógépet feltaláltuk) min?sége minden esetben korrelál a szimulációs modell és a valóság közötti hasonlóság mértékével. Azaz: minél részlet- és dimenziógazdagabb a virtuális valóság, annál hasznosabbnak bizonyul a fizikai tervezési folyamatok támogatására, legalábbis a modernizmus szimulációs logikája mentén.
A grafikus, azaz a valóságot nem csak numerikusan, hanem vizuálisan is közelíteni kívánó felhasználói interfészek megjelenésével tehát szinte azonnal megjelentek az építészeti és várostervezési mérnöki eszközök. Innen pedig, korunk transzdiszciplináris logikájának megfelel?en, egyenes út vezetett a digitális architektúra és urbanizmus hasznosságelv? szimuláción túlmutató, a digitális tereket nem a valóság kompromisszumos másolataként, hanem szuverén valóságként megfigyelni és alakítani akaró élményként kezeli.
De vajon milyen hatással van mindez a fizikailag megélt tereinkre és azok formálására?
Az Urbanum Lab dedikáltan ezzel a szemlélettel, a digitális terek élményorientált archeológiája, az adatok szabadsága, élettereink ideológiától mentes megfigyelése mentén dolgozik, a digitális technológia legfrissebb lehet?ségeit is felhasználva, de egyetemes értékek után kutatva. A következ?kben projektjeiken keresztül járjuk be a digitális várost, az egyes épülett?l az összurbán perspektíváig.
Az örökké álló épület
A digitális építészet alapvet?en pragmatikus dolog. Tervez?szoftverek használatával képes vagyok látványterveket létrehozni, a megépítend? épület fizikai, statikai, materiális tulajdonságait még az építés el?tt ellen?rizni, akár különböz? változatokat numerikusan összevetni, s?t, újabban az sem ördögt?l való, ha néhány elem, aspektus mozzanat generálását a számítógépre bízom.
De mi történik, ha, kihasználva a virtualitás id?felettiségét, megfordítom a kronológiát, és valami olyat hozok létre a virtuális öröklét számára, ami a valóságban létezett, de az érzékek számára abban a formában már nem hozzáférhet??
Virág Csaba Teherelosztója, ami nem fért bele a Várnegyed új arculatába, lebontásával centrális helyre került a digitális örökségvédelem egyébként is komoly perspektívákat, akár radikális újdonságokat kínáló hazai diskurzusában ? többek között a MOME hallgatói is foglalkoztak a kérdéssel.
Az idei, immáron hatodik Nemzetközi Építészeti Makettfesztivál kapcsán, aminek koncepciójáról már írtunk el?z? cikkünkben, az Urbanum Lab a Teherelosztó bontás el?tti légi fotóiból egy olyan vizualizációt állított össze, ami nem direkten a jöv?re kérdez rá, hanem egy prekoncepcióktól mentes els? közeledést tesz lehet?vé egy olyan építészeti tárgyhoz, ami már csak virtuálisan hozzáférhet? ? ott viszont teljes szabadsággal létezik, és bármilyen alakot felvehet. ITT bárki közel kerülhet a materiális terheit levetett Teherelosztóhoz.
A digitális térbe költözött Teherelosztóval való interakciók végtelenül tágas terének ez a modell természetesen csak a küszöbe. Az épületet be lehet majd járni (ehhez a Greypixel jóvoltából 3D szkennelt pontfelh? áll rendelkezésre), és az folytonosan át- és átértelmezheti magát, s?t, akár egyszerre több alakban is jelen lehet. Csak már nem a Várnegyedben, hanem a böngész?nkben (illetve a jöv?ben ki tudja, milyen felületeken és érzékvilágokban).
A digitális alkotásban, a virtualitásban megnyilvánuló radikális szabadságfokok, szökési lehet?séget kínáló törésvonalak és ugrópontok nem csak az architektúra új modalitásai felé nyitnak, hanem a képz?m?vészet m?ködésmódjaival is rezonálnak. Ezt a rezonanciát aknázta ki az elismert médiam?vész-páros, Katja Pratschke és Hámos Gusztáv Székesfehérváron, a Csók István Képtárban bemutatott, a város elt?nt szakrális épületeinek (a koronázó templom és a zsinagóga) interaktív emlékezet-kulturális kommentárját kínáló projektje, a Bush is on fire, amelyben az Urbanum Lab az interakció programozásában, a látogatói élmény megalkotásában vett részt.
A projekt webes verziója fejlesztés alatt áll, addig is javasoljuk mindenkinek, hogy látogassa meg a top_OS helytörténeti kollektíva kiállítását Székesfehérváron, ahol a Bush is on fire mellett még rengeteg további, pezsdít? szellemi városélmény vár felfedezésre.
Utazás Adatvárosba
Az el?bb bemutatott m?alkotáson már felbukkant az épület és annak foglalata: a város viszonya. Ebbe az irányba folytatva az utazásunk, a virtuális világok egy újabb, egyszerre hasznos és új szellemi horizontokat nyitó szeletére bukkanunk. Az érzékvalósággal való kapcsolat itt is adatok formájában jelentkezik, itt azonban az adatok már nem az épít?anyag fizikalitására, hanem a városi tér emberi tapasztalatára vonatkoznak, azt fordítják le numerikus nyelvre. Az adat önmagában néma ? de mi történik, ha egy adatvárosba tereljük ?ket, és megvárjuk, hogy elkezdjenek beszélgetni?
Ez a FUNDUS projekt célja, mely az Urbanum Lab eddigi legambiciózusabb vállalkozása. A jelenlegi stádiumban Budapest jelenik meg, mint olyan adatváros, amelynek a m?holdas megfigyelésen alapuló természeti jellemz?i, az interneten elérhet? ingatlanpiaci adatok mentén a lakhatási lehet?ségek egy bizonyos vetülete, illetve az OpenStreetMap közösségi térkép idevágó bejegyzései találkoznak egymással. Ez egy olyan kirándulás Budapesten, amihez még soha nem volt szerencsénk, és ami a valódi utcákon nem is lehetséges. A projekt jelenlegi állapota, mindenki számára érthet? narratívával, és hozzáért?knek szóló technikai részletekkel ITT olvasható. Aki pedig még mélyebben be szeretne vonódni, az minden, fent bemutatott projekthez megtalálja a hozzájuk tartozó forrásokat az Urbanum Lab GitHubján.
